Az Alkalmazott Oktatástan blogja szülőknek

Tudáskulcs blog

Tudáskulcs blog

Miért jó az autista kisfiú feladatmegoldása?

2019. május 31. - Alkalmazott Oktatástan

autista-kisfiu-feladatmegoldas.jpg

A napokban szárnyra kelt egy fotó, amely egy autista kisfiú feladatmegoldását mutatta be. Az eredeti poszt ide kattintva érhető el.

A poszt lényege, hogy a kisfiú arra a feladatra, hogy „Írd le betűvel a következő számokat!”, nem az alább felsorolt számokat írta le, hanem a megadott számok utáni számokat. Így lett a 26-os mögött betűvel huszonhét, a 35 mögött pedig harminchat.

Sok-sok hozzászólást és érzelmet generált, az eredeti posztot több mint 3 ezren osztották meg. A téma igen érdekes, így született meg ez a cikk is.

Többek írták, hogy szerintük a megoldás kiváló, mások úgy vélekedtek, hogy a feladat nem volt pontos, voltak olyanok is, akik szerint a kisfiú tévedett.

Nézzünk a feladat mögé egy picit, hogy milyen tanulságokat tudunk leszűrni.

Úgy véljük: a feladatmegoldás is helyes volt, ahogyan alapvetően a megfogalmazás is.

Miért?

Tanulásmódszertanunk egyik legfontosabb része a szavak pontos megértése. Nem véletlen emeltük ki vastagon azt, hogy pontos.

Már nyelvtanórán is megtanultuk, hogy egyetlen egy szónak több értelme, jelentése is lehet. Pl. vár (amelynél gondolhatunk arra az épületre, amelyet sokszor vizesárok vesz körül, de gondolhatunk arra is, hogy valaki várakozik).

Vannak olyan szavaink, amelyeknek a jelentése nem tér el ilyen erősen egymástól. Pl. kapu. Így nevezzük egy házba, kertbe vezető zárt ajtószerű szerkezetet, de így nevezzük azt az „építményt” is, amely előtt a kapus áll a futballpályán.

Könnyen előfordul, hogy akár mi magunk, felnőttek sem vagyunk tisztában teljesen pontosan egy-egy magyar és közhasználatú szó mindegyik jelentésével. Esetleg nem is gondolunk rá, így ezáltal félreértünk egy utasítást vagy egy szöveget.

A "következő" szónak két értelme is van. Az egyik azt jelenti, hogy ami a sorban a megadott után áll: „Kérem a következőt!” De azt is, hogy az alábbi, amiről ezután beszélni, írni fogunk: „A következő olvasmányokat ajánlott a nyáron elolvasni.”

Mindkettő helyes és mindkettő létező meghatározás a következő szóra.

A feladat kitalálója nyilván az utóbbira gondolt, míg a kisfiú az előbbire.

És mivel a tanítónő nem fogadta el a megoldást, így nyilván ő is az előbbire gondolt.

Nincs ebben semmi ördöngösség. Egyszerűen csak ugyanarról a többjelentésű szóról mindketten mást gondoltak.

Egy nagyon aranyos hozzászólás érkezett Norbitól erre a posztra, ami nagyon egyszerűen elmagyarázza a történteket:

gyerekbox.pngSportoktatóként időnként foglalkozok gyerekekkel, és ott is elő szoktak fordulni vicces helyzetek. Például Árival boxoltam (5 éves) és mondtam neki, hogy "Tedd fel a kezed!" Erre felteszi a kezeit mint akire fegyvert fogtak (tehát a magasba emeli mindkét kezét.) :) Az ő definíciójában ezt jelenti az, hogy "Tedd fel a kezed". A boxban azt jelenti, hogy emeld fel a zárt ökleidet az arcod magasságába (vagy az állaid magasságába). De hát honnan és miért kellene tudnia ezt egy 5 éves gyereknek? Természetesen nem kellett ezt tudnia. Én azért vagyok ott, hogy megtanítsam neki. Szóval megköszöntem, hogy feltette a kezét, cukin mosolyogtam, majd megmutattam neki, hogy mit szeretnék, ha azt az utasítást adom, hogy: "Tedd fel a kezed!" Onnantól kezdve már tudta. (A kép illusztráció)

Ami továbbá felvetődik bennünk: miért használunk ilyen választékos kifejezéseket ilyen kis gyerekek munkafüzetében? Olyan kicsiknél, ahol még a számok írása a tananyag, a lehető legegyszerűbben kellene fogalmazni.

Valamiért visszatérően találkozunk olyan tankönyvekkel, szövegkönyvekkel (inkább fogalmazzunk így: lassan ez divat), ahol az nem az adott korosztály nyelvezetén, szókincsén íródott. Így esélyesen nem is tudják rendesen megérteni. És most nem olyan anyagokról van szó, amelynek direkt a szókincsnövelés a célja. Hanem amikor pl. egy második osztályos munkafüzetben, amely az elválasztást gyakoroltatja be, olyan példával él a munkafüzet szerzője, hogy szórakoztató elektronika. Mégis hol érti egy másodikos gyermek azt, hogy szórakoztató elektronika?

A szavak megértése tehát nagyon-nagyon fontos! És bár rettentően banálisan hangzik, de amikor nem tudunk megérteni valamit, vagy egyszerűen egyikünk mást „ért” ugyanabból a szövegből, mint mi, akkor egyszerűen van ott egy vagy akár több szó, amelynek nem ismerjük elég pontosan a megfelelő jelentését.

Noah Webster (a híres Webster szótárak írója) azt írja:

„A történelmünkben van egy figyelemre méltó körülmény, ami úgy tűnik, kimaradt a megfigyelésekből: az a romboló hatás, ami a szavak és kifejezések pontatlan alkalmazásából fakad.”

Amennyiben szeretnél többet tanulni erről, gyere el tanulásmódszertani tanfolyamunkra! Tanuld meg, mit okoz egy meg nem értett szó, és hogyan tudsz javítani a szövegértésen és növelni a szókincset.

További információ»

Szeretettel,
Alkalmazott Oktatástan

A bejegyzés trackback címe:

https://tudaskulcs.blog.hu/api/trackback/id/tr5214872488

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása