Minden bizonnyal Te is emlékszel olyan tanórákra, amelyek borzasztóan unalmasak voltak!

Ezzel ellentétben – reméljük – olyan órát vagy tantárgyat is fel tudsz idézni, amelyek szórakoztatóak, érdekesek, esetleg izgalmasak voltak.

Számos diák nem szereti például a matematikát vagy a történelmet.

Ellenben szeretik a biológiát vagy épp a fizikát.

Mi a különbség?

Miben más egy „érdekes” óra és miben más egy „unalmas”?

Mitől „száraz” egy tananyag? És mitől lesz „érdekes”?

Rögtön rávágnánk, hogy csakis a tanártól és a tankönyvektől függ.

Persze, nagyban függ a tanártól is. Hiszen a pedagógus az, aki képes arra, hogy érdekessé varázsoljon egy órát vagy sem. És persze a tankönyvtől is, hiszen vannak jobb és rosszabb tankönyvek.

Mégis itt nem erről fogunk beszélni. A dolog mögé akarunk látni, és megpróbáljuk megkönnyíteni a dolgokat.

Nézzünk meg egy unalmas órát. Mi történik ott?

Van egy tanár, aki kimegy a táblához, és egész végig beszél. Esetleg diktál vagy olykor kérdez, esetleg felír egy-egy képletet vagy fontosnak gondolt mondatot, évszámot a táblára.

A diákok nagy része alszik, fekszik vagy firkál. Jól sejtem?

Milyen egy száraz tananyag? Nyilván borzasztó sok szöveg, amit „be kell magolni.”

Mi történik egy izgalmas órán?

Mindannyian részt vettünk már olyan fizika vagy épp biológia órán, amely kísérletezésről szólt. Megfigyeltünk dolgokat. Csapatmunka volt, eredményeket írtunk fel. Vagy kimentünk a „terepre” és épp állatokat simogattunk, vagy a biológiatanár behozott egy jókora torzót, mi pedig kivehettük az összes belső szervet egyenként. Vagy amikor egy történelemórán múzeumba látogattunk, és kardokat néztünk. Vagy irodalomórán a tanár behozott egy-egy régi tárgyat, hogy szemléltesse, milyen volt régen a tinta és a lúdtoll vagy éppen a palatábla, hogy jobban megérthessük a kötelező olvasmányt. Előfordult, hogy a tanár hatalmas képeket vetített a falra vagy filmet néztünk.

Mi a különbség?

A tömeg. Vagyis azok a fizikai, megtapintható, érzékelhető dolgok, amelyről az adott tantárgy szól.

Nagyon egyszerű. Ha a macskákról tanítunk valakit, akkor legyen ott egy macska, amely megsimítható, látható, érzékelhető, akár felvehető… Vagy egy jó minőségű, nem túl kicsi fotó, esetleg egy videofelvétel.

Ha csak beszélünk a macskákról, akkor nincs tömeg.

Akkor a tananyag szárazzá válik, és a tanuló unatkozik.

Az L. Ron Hubbard tanulási módszertan, amellyel az Alkalmazott Oktatástan is dolgozik nagy sikerrel, a következőket mondja:

„Ha úgy próbálunk valakit oktatni, hogy közben nincs jelen annak a tömege, amivel az illető foglalkozni fog, igencsak megnehezítjük számára a tanulást.

Amikor a traktoroktól tanulunk, a nyomtatott szöveg vagy a kimondott szó nem helyettesítheti az igazi traktor jelenlétét. A fényképek és a filmek jó szolgálatot tesznek.”

(L. Ron Hubbard: A tanulás alapvető kézikönyve)

Mi tehát  a tanulság?

Ha tanítasz valamit, mutasd meg. Élőben, videón vagy képen.

A gyermeket tanuláskor szoktasd rá, hogy keressen tömeget ahhoz, amit tanul. Keressen képet a Google-ben, videót a Youtube-on stb.

Ha tudtok, menjetek el múzeumba, nézzétek meg az adott dolgot élőben.

Ha növényekről tanul, menjetek ki a kertbe, egy parkba, arborétumba vagy épp a piacra.

Ha történelmi korokról tanul, nézzétek meg az egyiptomi kiállítást, látogassatok el a Hadtörténeti múzeumba vagy épp a Terror házába stb.

Ha területszámításról tanul, mérjétek le a szobát, majd számoljátok ki a területét. (Ajánljuk figyelmedbe a Mértékegységek című Tudáskulcs munkafüzetet.) Ne csak számokkal írja tele a füzetét a szokott módon!

De ne higgy nekünk! Próbáld ki Te magad. Nézd meg, milyen érzés, ha folyamatosan jelen van a tömeg (a képek, videók vagy maga a dolog), amikor tanulsz.

A tömeg hiánya nagyon sok problémát okozhat egy tanulónak. Minden bizonnyal meglepődnél rajta!

Szívesen vesszük tapasztalatod hozzászólásban, de akár emailben is.

Érdekes és kellemes tanulást kívánunk Neked és gyermekednek!

az Alkalmazott Oktatástan
munkatársai